ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG, STRASBOURGI BÍRÓSÁG ELŐTTI ELJÁRÁSOK

Egy hatósági döntés ellen elsőként a döntésben megjelölt közigazgatási jogorvoslati lehetőséget (fellebbezés, ha a jogszabály ezt lehetővé teszi, vagy közvetlenül közigazgatási per) kell igénybe venni, a határozat kézbesítésétől számított, a döntésben feltüntetett határidőn belül - ennek elmulasztása a jogorvoslati jog elvesztésével járhat. A közigazgatási pert a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező törvényszéknél (közigazgatási ügyekben eljáró bíróságnál) kell megindítani, a bíróság a hatóság döntésének jogszerűségét (nem célszerűségét) vizsgálja: azt, hogy a hatóság betartotta-e az eljárási szabályokat, helyesen állapította-e meg a tényállást, és helyesen alkalmazta-e a jogszabályokat. A bíróság a jogsértő döntést hatályon kívül helyezheti és - indokolt esetben - a hatóságot új eljárásra kötelezheti, vagy egyes esetekben maga is dönthet az ügyben. A közigazgatási perekben főszabály szerint nincs helye fellebbezésnek, jogorvoslatra felülvizsgálati kérelemmel van lehetőség a Kúriához. Az eljárás időtartama az ügy típusától és bonyolultságától függően néhány hónaptól akár egy-két évig terjedhet. Győri és tatai irodánk, a Győri Törvényszék előtti eljárásokban is jelentős tapasztalattal, teljes körű képviseletet vállal. Ilyen ügyben irodánk már a fellebbezés előkészítésekor felméri a per esélyeit.

Alkotmányjogi panasszal az fordulhat az Alkotmánybírósághoz, akinek Alaptörvényben biztosított jogát egy bírósági (vagy kivételesen jogszabályi) döntés sérti, feltéve, hogy a rendes jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség egyáltalán nincs számára biztosítva. A panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított 60 napon belül kell benyújtani, ez jogvesztő határidő, elmulasztása esetén a panasz érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. A beadványban pontosan meg kell jelölni a sérülni vélt alaptörvényi rendelkezést, és részletesen ki kell fejteni, miért alaptörvény-ellenes a támadott döntés vagy jogszabály - önmagában az, hogy a fél a bírósági döntéssel nem ért egyet, nem elegendő indok, alkotmányjogi jelentőségű kérdést kell felvetni. Az Alkotmánybíróság az ügyet befogadási eljárásban vizsgálja meg először, és csak befogadás esetén kerül sor érdemi elbírálásra; a befogadás elutasítása ellen nincs jogorvoslat. Sikeres panasz esetén az Alkotmánybíróság megsemmisítheti a sérelmezett döntést vagy jogszabályi rendelkezést, ez rendkívül komoly jogi hatással bír. Győri és tatai irodánk irodavezető ügyvédünk kiemelt alkotmányjogi szakértelmére támaszkodva vállalja ilyen panaszok elkészítését. Ilyen ügyben irodánk elsőként a befogadhatóság feltételeit vizsgálja meg alaposan.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB, Strasbourgi Bíróság) az fordulhat, aki úgy véli, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított jogát Magyarország megsértette, feltéve, hogy a hazai jogorvoslati lehetőségeket (beleértve adott esetben az alkotmányjogi panaszt is) már kimerítette. A kérelmet a végleges hazai döntéstől számított 4 hónapon belül kell benyújtani - ez a határidő 2022 óta rövidebb, korábban 6 hónap volt -, és ez szigorú, jogvesztő határidő, amelynek elmulasztása a kérelem elfogadhatatlanná nyilvánításához vezet. A kérelmet a Bíróság hivatalos formanyomtatványán, pontosan megjelölve az érintett egyezményi cikkelyt és a sérelmezett tényállást kell benyújtani, és csatolni kell a releváns hazai döntéseket is. A Bíróság elsőként az elfogadhatóság feltételeit (határidő, jogorvoslatok kimerítése, az egyezmény hatálya alá tartozás) vizsgálja, és csak ezt követően tér rá az ügy érdemére. Győri és tatai irodánk alkotmányjogi és nemzetközi emberi jogi háttérrel is rendelkezik ilyen ügyekben. Ilyen ügyben irodánk segít felmérni, fennállnak-e az elfogadhatóság feltételei.

A strasbourgi eljárás időtartama jelentősen eltérő lehet az ügy típusától és a Bíróság aktuális ügyterhelésétől függően: az elfogadhatósági szűréstől az érdemi döntésig gyakran több év is eltelhet, bár egyes, elsőbbséget élvező (pl. súlyos jogsértést vagy sürgős helyzetet érintő) ügyekben ez rövidebb is lehet. Ha a Bíróság megállapítja az egyezmény megsértését, a kérelmező "méltányos elégtételt" (igazságos kártérítést) kaphat, amely magában foglalhatja a vagyoni kárt, a nem vagyoni sérelmet és az eljárási költségeket is - ennek mértéke esetről esetre, a jogsértés súlyossága alapján kerül megállapításra, nincs előre rögzített tarifa, de a Bíróság korábbi hasonló ügyeinek gyakorlata támpontot ad. Fontos, hogy a marasztaló ítélet nemcsak anyagi elégtételt jelenthet: gyakran kötelezi az érintett államot az adott jogsértés strukturális okainak orvoslására is, ez hosszabb távon szélesebb kört is érinthet. A kérelem sikeressége nagyban függ az elfogadhatósági feltételek pontos betartásán és a beadvány szakszerű megalapozásán. Győri és tatai irodánk reális várakozásokat fogalmaz meg már a konzultáció során. Ilyen ügyben irodánk a beadvány elkészítésében és az eljárás végig követésében is segít.

Ha a hazai bírósági és - adott esetben - alkotmánybírósági jogorvoslati út is lezárult, a legfontosabb fennmaradó lehetőség a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulás, feltéve, hogy a 4 hónapos határidőt még nem mulasztotta el, és az ügy az Egyezmény által védett jog sérelmét veti fel. Egyes esetekben rendkívüli jogorvoslat (pl. perújítás, ha új tény vagy bizonyíték merül fel, vagy törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése) is szóba jöhet, ezek feltételei szigorúak és eseti mérlegelést igényelnek. Fontos alaposan felmérni, mely út valóban nyitva áll, mert a párhuzamos, megalapozatlan kérelmek gyengíthetik a tényleg életképes jogorvoslat esélyét. Győri és tatai irodánk, alkotmányjogi és nemzetközi jogi háttérrel, segít feltérképezni a fennmaradó lehetőségeket. Ilyen ügyben irodánk részletes helyzetértékelést ad az adott ügy iratai alapján.