Az apaság vélelmét azon az alapon lehet megtámadni, hogy az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik.
Az apaság megállapítására irányuló perrel megegyező jogosulti kör indíthat pert – tehát a vélelmezett apán, a gyermeken és leszármazóján túl felperes lehet az anya is – és az egyéb eljárási szabályok is azonosak. Az ügyész perindítási jogát szűkíti az új Ptk., arra csak akkor kerülhet sor, ha az elismerő nyilatkozat jogszabály megkerülésére irányult, a vélelem keletkezésétől számított egy éven belül. Ezen a jogcímen a gyámhatóság is indíthat pert.
A megtámadási határidők elévülési határidők. Az apaság megtámadása esetén két fontos érdek ütközik, egyrészt a gyermek érdeke a stabil családi környezetben való nevelkedéshez, másrészt a jog a vérségi származás megismeréséhez. A törvény a megtámadási határidőkkel kíván a kettő között egyensúlyozni. A kiskorú gyermek és az anya a gyermek hároméves koráig támadhatja meg az apaságot. Egyéb okokból jogszabály megkerülése, akarathiba stb. az apasági vélelem beálltától számított egy éven belül, illetve a tudomást szerzéstől számított egy évig lehet pert indítani. Ezen határidők letelte után már csak a nagykorú gyermek maga indíthat pert, a nagykorúságától számított egy éven belül, ha addig a vélelem megdöntésére nem került sor.
A gyermek és az anya az apa ellen, az apa a gyermek ellen, más személy a gyermek és az apa ellen indítja meg a pert, ha pedig az anya a fogantatáskori házasság megszűnése után a gyermek születése előtt újból férjhez ment a volt férj is alperes. Amennyiben nem lehetséges az alperes ellen megindítani a pert a bíróság ügygondnokot rendel. Az ítélet mindenkivel szemben hatályos.
Ilyen ügyeknél fontos lehet a névviselés kérdése is. Nagyban függ a megdőlt apaságú férfi és a gyermek közötti kapcsolattól, hogy milyen nevet visel a gyermek, de lehetőség van arra, hogy a férfi nevének viselését kérelemre engedélyezze a bíróság – akkor is, ha más tölti már be az apai státuszt –, valamint, ha hosszabb időn keresztül ez a férfi nevelte a gyermeket, akkor a kialakult szoros kapcsolatra tekintettel biztosítható a kapcsolattartás közöttük.
