Használt gépjárművek vásárlása esetén gyakori probléma, hogy a járműnek olyan rejtett hibái merülnek fel, amelyekről az értékesítő kereskedő nem adott tájékoztatást, vagy éppen szabad szemmel nem voltak észlelhetők.
Ezek lehetnek például a visszapörgetett óraállás, nem az elmondottaknak megfelelő műszaki állapot, vagy ha az autó nem felel meg a hirdetésben bemutatott tulajdonságoknak. Amennyiben rejtett hibáról van szó, nem elvárható, hogy azt a vevő fizesse meg. Röviden tekintsük át, hogy milyen lehetőségeket biztosít a jogi szabályozás a vevők jogainak védelmében.
A gyakorlatban az adásvételi szerződések megkötése előtt a vevő a megvásárolni kívánt dolgot ténylegesen megtekinti, megvizsgálja, és ehhez képest nyilatkozik a vételi szándékáról, nincs ez másként gépkocsi adásvételekor sem. Nem minősülhet rejtett hibának, amit a vevő a kellően gondos eljárás mellett felismerhetett. Így például, ha láthatóan törött állapotban vásárol valaki egy gépjárművet, nem hivatkozhat hibás teljesítésre az eladóval szemben.
Más a helyzet azonban akkor, ha a jármű törött volt, megjavították, azonban a törés tényét az eladáskor elhallgatta a vevő. Ekkor ugyanis abban az esetben, ha a törés következtében bizonyított az értékcsökkenés összege, annak megtérítését kérheti a vevő az eladótól.
A bírói gyakorlat alapján felismerhető hibának az ún. nyílt hibák minősülnek, amelyek egyszerű észleléssel megállapíthatóak. Továbbá azok is ide tartoznak, amelyeket a vevőnek az eladó tájékoztatása, a szerződéskötés körülményei, illetőleg a dolog életkora, állapota és használtsági foka alapján egyébként számításba kellett vennie.
A törvény alapján a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Kivételt képez az az eset, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
Ez azt jelenti, hogy ha egy kereskedéstől vásárolunk gépjárművet, a vásárlás időpontjától számított 6 hónapig a kereskedőt terheli a bizonyítási kötelezettség arra vonatkozóan, hogy a vevő által hivatkozott rejtett hiba nem állt fenn az adásvétel időpontjában.
A járműben található rejtett hiba esetén a vevő kellékszavatossági igénnyel léphet fel az eladóval szemben. A szavatossági jogoknak a törvény által meghatározott sorrendje az alábbiak szerint alakul. Elsődlegesen kijavítást vagy kicserélést igényelhetünk, vagy árleszállítást kérhetünk, illetve a hibát az eladó költségére magunk kijavíthatjuk vagy mással kijavíttathatjuk, vagy végső soron a szerződéstől elállhatunk, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdekünk már megszűnt. Ez utóbbi kapcsán azonban fontos, hogy a törvény alapján jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
