Az egyik leggyakoribb normaszegés, az ittas járművezetés kapcsán fontos lehet tisztázni néhány érdekes kérdést, ami hasznos lehet minden járművet vezető állampolgár számára.
Az, hogy a szabálysértési, illetve közigazgatási bírsággal sújtandó vagy a bűncselekményi alakzat valósul-e meg, elsősorban az elfogyasztott alkohol hatására megjelenő véralkohol-koncentráció értékétől függ. A korábban hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (régi Btk.) elkövetési módként a szeszes italtól befolyásolt állapotot határozta meg, amelynek bizonyítása meglehetősen bonyolult volt. Azt az elkövetőt, akinél 0,80 gramm/liter ezrelék véralkohol-koncentráció feletti értéket állapítottak meg, minden további vizsgálat nélkül szeszes italtól befolyásoltnak tekintettek. 0,50 és 0,80 gramm/liter ezrelék véralkohol-koncentráció értékek között azonban a szakértői vizsgálatnak nem csak azt kellett vizsgálnia, hogy az elkövetés idején az elkövető szervezetében megállapítható véralkohol koncentráció milyen mennyiségű elfogyasztott alkohol elfogyasztásából származik, hanem arra is ki kellett terjednie, hogy az ilyen mennyiségű alkohol milyen hatással volt az adott személy vezetési képességére.
A jelenleg hatályos Btk. egyszerűsítette a törvényi tényállás bizonyítását, amennyiben az elkövető ittas állapotát határozza meg elkövetési módként, és értelmező rendelkezésben mondja ki, hogy kit kell ittas állapotúnak tekinteni. E szerint ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében a vezetéskor 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol volt.
A jogszabályváltoztatás ezen mozzanata bizonyítja, hogy az új Btk. az ittasság kimutatásának tényét kívánja a középpontba helyezni.
A változtatással a jogalkotó egyrészt a bizonyítást kívánta megkönnyíteni és az állampolgárok számára kívánta kiszámíthatóbban szabályozni a kérdést, másrészt követte a vonatkozó európai uniós ajánlást.
0,50 ezrelék véralkohol-szintig nem bűncselekmény, hanem szabálysértés, illetve közúti közlekedésben gépi meghajtású járművezető esetében közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés valósul meg. Ekkor ugyanis általában csekélyebb mennyiségű alkohol elfogyasztására kerül sor, és az egyénre gyakorolt hatása sem olyan mértékű, amely a bűncselekményi szintet elérően változtatná meg az elkövető fiziológiás állapotát, és váltana ki olyan negatív következményeket, mint a látászavar, az egyensúlyzavar, a lassú reflexek, a távolságok és a járművezető körül zajló folyamatok felmérésében való tévedés vagy a vakmerőség.
Az elfogyasztott alkoholmennyiség mellett – a korábbi gyakorlattól eltérően – a Btk. értelmező rendelkezése folytán nincs jelentősége az adott személy alkoholtűrő képességének, eddigi alkoholfogyasztó életvitelének, életkorának, testfelépítésének, esetleges betegségeinek, azaz az alkoholnak az egyénre konkrét helyzetben gyakorolt hatásának.”
Összegezve tehát az ittasság esetében a konkrét befolyásoltságnak, mint korábbi fogalomnak, nincs jelentősége. Jelenleg az a személy, akinek a szervezetében vezetéskor 0,50 gramm/milliliter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, minden esetben ittas állapotúnak tekintendő és büntetést von maga után.
