A mezőgazdaság alapja a termőföld, ami manapság gyakran képezi adásvétel tárgyát. Röviden tekintsük át, hogy milyen mennyiségi korlátokkal találkozhatunk, ha földtulajdonszerzésről beszélünk.
Amennyiben a földszerző földműves, a földforgalmi törvény előírásai szerint mező- és erdőgazdasági föld tulajdonjogát olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában és haszonélvezetében legfeljebb 300 hektár nagyságú mező- és erdőgazdasági föld lehet. Ebbe a területnagyságba a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott, művelés alól kivett alrészlet (pl. udvar, gazdasági épület, lakóépület) területét is bele kell számítani. Fontos változás, hogy a vonatkozó törvény elhagyta a 300 hektár mellett korábban érvényesült 6000 aranykorona (AK) termőföld szerzésére vonatkozó vagylagos kikötést.
A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és bizonyos feltételekkel a tagállami állampolgárok is korábban 300 hektár vagy 6000 AK föld tulajdonjogát szerezhették meg. Az új szabályozás ezzel szemben már csak egy hektáros korlátot állapít meg. Az egy hektáros szerzési korlát egyben birtokmaximumnak is tekintendő, mivel ebbe bele kell számolni az egyes, nem tulajdonosként használt földek területnagyságát is.
Ezeket a szigorúnak tekinthető szabályokat két esetben nem kell alkalmazni. Az egyik, ha a földművesnek nem minősülő szerző fél a települési önkormányzat tulajdonában álló, rekreációs célra kijelölt, legfeljebb 1 hektár területnagyságú föld használati jogát szerzi meg saját és családtagjai számára. A másid pedig, ha a földművesnek minősülő szerző fél a föld tulajdonjogát közeli hozzátartozójától szerezte, ekkor ugyanis 300 hektár a szerzési korlát. Közeli hozzátartozó például a házastárs vagy az egyenesági rokon.
Földszerzéssel kapcsolatos ügyekben keressék Irodánkat bizalommal!
