Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította.
A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet sor:
KÖZÖS MEGEGYEZÉS
A munkáltató és a munkavállaló a munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti. A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni, az iratból egyértelműen ki kell tűnnie a feleknek a munkaviszony megszüntetésére irányuló közös szándékának, valamint a megszűnés időpontjának. Ebben az esetben a megállapodás tartalmát kizárólag a felek határozzák meg, azaz a törvény erejénél fogva, automatikusan nem jár sem felmondási idő, sem pedig végkielégítés.
FELMONDÁS (a régi törvény szerint: rendes felmondás)
A határozatlan időre szóló munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. A felek ugyanakkor megállapodhatnak abban, hogy a munkaviszony – legfeljebb a kezdetétől számított 1 évig – felmondással nem szüntethető meg.
Új szabály, hogy a határozott időre kötött munkaviszony is megszüntethető felmondással. A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti egyrészről a felszámolási- vagy csődeljárás tartama alatt, másrészről a munkavállaló képességére alapított okból, továbbá abban az esetben, ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A határozott idejű munkaviszonyának felmondását a munkavállaló köteles megindokolni. (A határozatlan idejű munkaviszony felmondásánál ilyen kötelezettsége nincsen.) A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.
Felmondási korlátok és tilalmak
A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
- a várandósság,
- a szülési szabadság,
- a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (ez védelem az anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi),
- a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint,
- a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónap (erre a körülményre a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta)
tartama alatt.
A felmondási védelem alkalmazása szempontjából a felmondás közlésének, csoportos létszámcsökkentés esetén az ott előírt tájékoztatás közlésének időpontja az irányadó. A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi (tehát ha egyébként azonnali hatályú felmondásnak lenne helye). Az ilyen munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.
A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi (tehát ha egyébként azonnali hatályú felmondásnak lenne helye). Az ilyen munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.
Az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén a gyermek hároméves koráig szintén a fenti szabályokat kell alkalmazni, ha a munkavállaló szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot nem vesz igénybe.
A munkáltató a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló munkaviszonyát a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondással akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább és a munkavállaló számára állapotának egészségi szempontból megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.
A felmondás indokolása
A munkáltató felmondását köteles megindokolni. A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Kizárólag a munkáltató személyében bekövetkező változás nem szolgálhat a munkáltató felmondásának indokául. A munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.
A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem köteles indokolni. A határozott idejű munkaviszonyának felmondását a munkavállaló köteles megindokolni. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.
Felmondási idő
A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik.
A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik:
– a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év,
– a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség,
– a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság.
A felmondási idő 30 nap. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött
- három év után öt nappal,
- öt év után tizenöt nappal,
- nyolc év után húsz nappal,
- tíz év után huszonöt nappal,
- tizenöt év után harminc nappal,
- tizennyolc év után negyven nappal,
- húsz év után hatvan nappal
meghosszabbodik.
A felek a fentieknél hosszabb, legfeljebb 6 havi felmondási időben is megállapodhatnak.
A felmondási idő számítása szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, valamint a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság 3 hónapot meg nem haladó tartamát.
A felmondási idő a határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén legfeljebb a határozott idő lejártáig tart.
Felmentés a munkavégzés alól
A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni. A munkavégzés alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell felmenteni.
A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult. A kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet, ha a munkavállalót a munkavégzés alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavégzés alóli felmentés után következett be.
Végkielégítés
A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya
– a munkáltató felmondása,
– a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy
– a munkáltató személyében bekövetkezett meghatározott változás
szűnik meg.
A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a lentebb meghatározott tartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, valamint a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság 3 hónapot meg nem haladó tartamát.
A végkielégítés mértéke
- legalább három év esetén: egyhavi;
- legalább öt év esetén: kéthavi;
- legalább tíz év esetén: háromhavi;
- legalább tizenöt év esetén: négyhavi;
- legalább húsz év esetén: öthavi;
- legalább huszonöt év esetén: hathavi
távolléti díj összege.
A végkielégítés mértéke 1, 2, illetve 3 havi távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül szűnik meg.
Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.
AZONNALI HATÁLYÚ FELMONDÁS (a régi törvény szerint: rendkívüli felmondás)
A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának, ha az azonnali hatályú felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, azt kell tekinteni, amikor az azonnali hatályú felmondás okáról a testületet – mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet – tájékoztatják.
A munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén a munkáltató köteles a felmondás esetén irányadó felmondási időre egyébként járó távolléti díjat, valamint végkielégítést megfizetni.
Azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül – megszüntetheti
– a fél a munkaviszonyt a próbaidő alatt,
– a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt.
Utóbbi esetben a munkavállaló jogosult 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő 1 évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.
A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS
A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani.
A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított harmadik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.
A munkáltató a munkavállaló kérelmére, ha a munkaviszony legalább 1 évig fennállt, a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) vagy legfeljebb az ezt követő 1 éven belül a munkavállaló munkájáról írásban értékelést ad. Az értékelés valótlan ténymegállapításainak megsemmisítését vagy módosítását a munkavállaló bíróságtól kérheti.
A MUNKAVISZONY JOGELLENES MEGSZÜNTETÉSE
Jogsértés a munkáltató részéről
A munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét.
A munkavállaló a fentieken túlmenően jogosult a végkielégítés összegére, ha munkaviszonya jogellenesen nem felmondással szűnt meg, vagy munkaviszonya megszűnésekor nem részesült végkielégítésben, mert a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége volt.
A munkavállaló a fentiek helyett követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget.
A munkavállaló kérelmére – a fenti jogkövetkezményen túlmenően – a bíróság a munkaviszonyt akkor állítja helyre, ha a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe, felmondási tilalomba, szakszervezeti tisztségviselőt megillető védelembe ütközött, a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt, a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.
Jogsértés a munkavállaló részéről
A munkavállaló, ha munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni.
A munkavállaló, ha a határozott tartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb 3 havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni.
A munkáltató követelheti a fenti mértéket meghaladó kárának megtérítését is. Ezek együttesen nem haladhatják meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét.
A jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a munkavállaló munkakörét nem az előírt rendben adja át.
