KÖVETELÉSEK ÜGYVÉDI ÚTON TÖRTÉNŐ ÉRVÉNYESÍTÉSE
Tartoznak Önnek vagy cégének?
Jelentős kintlévőségei vannak?
Az adós nem akar fizetni?
Körbetartozás áldozata?
Fizetési meghagyásos eljárás, polgári peres eljárás, felszámolási eljárás megindítása és az ezekben való ügyvédi képviselet.
HOGYAN JUTHAT A PÉNZÉHEZ ÜGYVÉDI SEGÍTSÉGGEL?
1. Ügyvédi felszólítás
Sok esetben már egy hivatalos ügyvédi felszólítólevél is elegendő, hiszen ekkor az adós már látja, hogy Ön elszánt és kész jogi útra terelni az ügyet. Első lépésként tehát egyeztessen Ügyvédi Irodánkkal időpontot egy személyes konzultációra Győrbe vagy Tatára!
2. Felszámolási eljárás
Amennyiben az adós egy gazdasági társaság, úgy célravezető lehet felszámolási eljárást indítani ellene. Ebben az esetben, ha a tulajdonos tovább szeretné működtetni a céget és nem szeretné, ha az megszűnne, inkább kifizeti a tartozását.
A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén folytatható le. Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat csatolni kell. A felszámolási kérelem benyújtása körében Ügyvédi Irodánk teljeskörű segítséget nyújt.
3. Fizetési meghagyásos eljárás
Ha a fizetésképtelenség megállapításának feltételei nem állnak fenn, akkor a céggel szemben a felszámolási eljárás megindítása helyett fizetési meghagyásos eljárást célszerű indítani. Szintén fizetési meghagyás kibocsátását célszerű kezdeményezni magánszemély adósokkal szemben.
Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, melynek összege az egymillió forintot nem haladja meg, feltéve, hogy a félnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete és a pénzkövetelés nem munkaviszonyból ered.
Ha a fizetési meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, akkor az jogerőre emelkedik és ugyanolyan hatálya lesz, mint egy jogerős bírósági ítéletnek.
Ugyanakkor a fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet. A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át. A jogosultnak ekkor meghatározott határidőn belül bírósághoz kell fordulnia.
4. Bírósági eljárás
A bíróság az iratok megérkezését követően az ügy tárgyalására határnapot tűz ki, és arra a jogosultat felperesként, a kötelezettet pedig alperesként megidézi. Ekkor tehát egy pereskedés veszi kezdetét a felek között, ahol a felperesnek a bíróság előtt kell bizonyítania, hogy a követelése milyen jogcímen és milyen összegben áll fenn. Ügyvédi Irodánk ebben az esetben ellátja a bíróság előtti képviseletet a Győr és Tata vonzáskörzetébe tartozó bíróságok esetén.
Követeléskezelés, tartozásbehajtás
Nem fizet az adósom - mik a lépések a pénzem visszaszerzésére?
Az első lépés jellemzően egy írásbeli fizetési felszólítás, amelyben pontosan megjelöljük a tartozás összegét, jogalapját és egy rövid, konkrét fizetési határidőt - ez sok esetben önmagában is eredményhez vezet, és mindenképpen szükséges dokumentáció egy későbbi eljáráshoz. Ha a felszólítás eredménytelen, pénzköveteléshez fizetési meghagyásos eljárás indítható közjegyző előtt, amely gyorsabb és olcsóbb, mint a hagyományos per, és ha az adós nem mond ellent, a fizetési meghagyás automatikusan végrehajtható okirattá válik. Ha az adós vitatja a követelést, az ügy polgári peres útra terelődik, ahol a bíróság dönt a jogosultság kérdésében. A végrehajtható okirat (fizetési meghagyás vagy jogerős ítélet) birtokában végrehajtási eljárás indítható, amelyben a végrehajtó az adós vagyonára (bankszámla, ingó, ingatlan, munkabér) vezetheti a végrehajtást. A folyamat időigénye és sikere nagyban függ az adós fizetőképességétől és attól, mennyire gyorsan indítjuk el az eljárást - a késlekedés növeli az elévülés és a behajthatatlanná válás kockázatát. Győri és tatai irodánk teljes körű követeléskezelést vállal a felszólítástól a végrehajtásig. Ilyen ügyben irodánk már az első lépésnél felméri a behajtás realitását.
Mi az a fizetési meghagyás, mennyibe kerül, és mennyi idő alatt lesz belőle végrehajtható követelés?
A fizetési meghagyás olyan, kizárólag pénzkövetelésre irányuló, közjegyző által lefolytatott, egyszerűsített és gyors eljárás, amelyben nincs szükség tárgyalásra vagy bizonyítási eljárásra - a közjegyző a kérelem alapján, az adós meghallgatása nélkül bocsátja ki a fizetési meghagyást. Az eljárás díja a követelt összeg meghatározott százaléka (jellemzően a követelés 3%-a, de legalább egy minimumösszeg), amelyet a kérelmező előlegez, de amelyet - sikeres eljárás esetén - végül az adós köteles megtéríteni. Ha az adós a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem mond ellent, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és automatikusan végrehajtható okirattá válik, tehát a jogosult közvetlenül végrehajtási eljárást indíthat, per lefolytatása nélkül. Ha az adós határidőben ellentmond, az eljárás - a jogosult kérelmére - polgári peres eljárássá alakul át, ahol a bíróság érdemben vizsgálja a követelés jogalapját. A fizetési meghagyás ezért különösen olyan esetekben hatékony, amikor a követelés vitathatatlan és jól dokumentált (pl. kifizetetlen számla). Győri és tatai irodánk rendszeresen indít fizetési meghagyásos eljárásokat ügyfelei nevében. Ilyen ügyben irodánk felméri, alkalmas-e a követelés erre a gyors útra.
Hogyan zajlik a végrehajtás, és mit tehet a végrehajtó?
A végrehajtási eljárás egy végrehajtható okirat (jogerős fizetési meghagyás, bírósági ítélet, közjegyzői okirat) alapján indul, amelyet az önálló bírósági végrehajtó hajt végre: a végrehajtó jogosult az adós vagyoni helyzetét felmérni, bankszámláját zárolni és arról a tartozást levonni, munkabéréből (a törvényes mértékig) letiltást foganatosítani, ingó vagyontárgyait lefoglalni és értékesíteni, illetve ingatlanára végrehajtási jogot bejegyeztetni és - eredménytelenség esetén - azt árverésen értékesíteni. Az adós a végrehajtás során is élhet jogorvoslattal, például végrehajtási kifogással, ha az eljárás szabálytalanul folyik, vagy ha egyes vagyontárgyak mentesek a végrehajtás alól (pl. a létfenntartáshoz szükséges legszükségesebb ingóságok, a minimálbér meghatározott hányada). A végrehajtás időtartama nagyban függ az adós vagyoni helyzetétől: ha van fellelhető, végrehajtható vagyon, a folyamat hónapokon belül eredményre vezethet, ha nincs, a végrehajtó rendszeres időközönként ismételten ellenőrzi az adós helyzetét, akár évekig is. A végrehajtási díjakat alapesetben az adós viseli. Győri és tatai irodánk mindkét oldalon - jogosulti és adósi képviseletben is - eljár. Ilyen ügyben irodánk segít a végrehajtási eljárás felgyorsításában vagy - indokolt esetben - a jogorvoslatok előkészítésében.
Mennyi idő alatt évül el egy tartozás?
A polgári jogi (pl. szerződésből, kölcsönből, számlából eredő) követelések általános elévülési ideje 5 év, amely a követelés esedékessé válásától kezdődik, tehát ha egy számla fizetési határideje egy adott napon jár le, az elévülés ettől a naptól számítandó. Az elévülést megszakítja, ha a jogosult a követelést bírósági vagy más hatósági eljárásban (pl. fizetési meghagyás, per, végrehajtás) érvényesíti, ha a felek a tartozást írásban elismerik, vagy ha egyéb, törvényben meghatározott megszakító körülmény következik be - ilyenkor az elévülési idő újrakezdődik. Egyes speciális követelések (pl. munkabér: 3 év, egyes szerződésszegési igények, kártérítés bizonyos esetei) esetén ettől eltérő, rövidebb elévülési idő érvényesül, ezért mindig az adott jogviszony típusát kell megvizsgálni. Fontos, hogy az elévült követelés nem szűnik meg automatikusan, csupán bírósági úton nem kikényszeríthető - ha az adós önként teljesít, azt utólag nem követelheti vissza arra hivatkozva, hogy a tartozás elévült. A behajtás megkezdése előtt ezért mindig érdemes ellenőrizni az elévülési határidőt. Győri és tatai irodánk minden követelés átvételekor elsőként ezt vizsgálja. Ilyen ügyben irodánk javasolja a mielőbbi lépéseket az elévülés megszakítása érdekében.
Mit tehetek, ha az adós cég közben felszámolás alá kerül vagy megszűnik?
Ha az adós céggel szemben felszámolási eljárás indul, a jogosultnak a felszámoló által közzétett felhívásban megjelölt határidőn belül - és az előírt nyilvántartásba-vételi díj megfizetése mellett - be kell jelentenie a követelését a felszámolóhoz, ennek elmulasztása esetén a követelés a felszámolási eljárásban elveszhet. A bejelentett követeléseket a törvény által meghatározott kielégítési sorrend szerint elégítik ki a felszámoló által értékesített vagyonból (először a felszámolási költségek, majd a különböző rangsorolt hitelezői kategóriák következnek), ezért a végső megtérülés jelentősen függ attól, hová sorolódik be az adott követelés, és mekkora vagyon áll rendelkezésre. Ha a cég felszámolás vagy végelszámolás nélkül, kényszertörléssel szűnik meg, a hitelezők megtérülési esélye jelentősen csökken, ilyenkor érdemes megvizsgálni, felmerül-e az ügyvezető személyes felelőssége (pl. felelőtlen gazdálkodás miatt). A határidők elmulasztása jelentős joghátránnyal jár, ezért a felszámolás megindulásáról szóló értesítést azonnal érdemes jogi szakértővel áttekinteni. Győri és tatai irodánk figyelemmel kíséri az ügyfelek adósaival szembeni felszámolási közleményeket. Ilyen ügyben irodánk elkészíti és határidőben benyújtja a hitelezői igénybejelentést.