ÜGYVÉDI JOGI KÉPVISELET ELLÁTÁSA HATÓSÁGI ÜGYEKBEN, KÖZIGAZGATÁSI PEREKBEN
Hatósági engedélyre van szüksége?
Megbírságolták Önt vagy cégét?
- Építésügyi, földhivatali és egyéb eljárásokban való ügyvédi képviselet.
- Közigazgatási hatósági határozatok megtámadása, ügyvédi képviselet ellátása közigazgatási perekben.
A JÓ KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSHOZ VALÓ ALAPJOG
Mindenkinek jár a „jó közigazgatás”!
“Az Európa Tanács célja a tagjai közötti nagyobb egység megteremtése a közös örökségüket képező elvek védelme és megvalósítása, továbbá a gazdasági és társadalmi haladás elősegítése érdekében.” „Tagjai közötti nagyobb egység” – az Európa Tanács célja számos úton elérhető. A szervezet statútumának 1. cikke külön utal az Európa Tanács azon feladatára, hogy fenntartja és előmozdítja az emberi jogokat és alapvető szabadságokat ezen „nagyobb egység” elérése érdekében. A közigazgatási eljárás mindenképpen közös európai szabályozást igényel, lévén, hogy ez egy olyan speciális jogterület, ahol a közigazgatási szerv közvetlenül találkozik az állampolgárokkal. Ebből következően ezen esetek magukban hordozzák annak a veszélyét, hogy sérülnek az állampolgárok alapvető jogai – melynek bekövetkezése egy alkotmányos államban kétségtelenül semmiképpen sem kívánatos. Napjaink nemzeti közigazgatási rendszereit nézve a közigazgatási hatósági eljárásjog egyre nagyobb hangsúlyt kap. A gyakorlatban a főbb tendenciák az állami végrehajtó hatalom alkotmányos korlátok közé szorítása, az állampolgárok alapvető jogainak biztosítása, a „jó közigazgatás” megteremtése. Az európai közigazgatási jogok elnézve, vajon létezik egyáltalán európai közigazgatási eljárásjog? Milyen formájú és szintű egységesítés várható el? A válasz az Európa Tanács ezen jogterületen megalkotott dokumentumai alapján ragadható meg.
Közigazgatási ügyek, Alkotmánybíróság, Strasbourg
Hogyan támadhatom meg egy hatóság döntését? Hogyan zajlik egy közigazgatási per?
Egy hatósági döntés ellen elsőként a döntésben megjelölt közigazgatási jogorvoslati lehetőséget (fellebbezés, ha a jogszabály ezt lehetővé teszi, vagy közvetlenül közigazgatási per) kell igénybe venni, a határozat kézbesítésétől számított, a döntésben feltüntetett határidőn belül - ennek elmulasztása a jogorvoslati jog elvesztésével járhat. A közigazgatási pert a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező törvényszéknél (közigazgatási ügyekben eljáró bíróságnál) kell megindítani, a bíróság a hatóság döntésének jogszerűségét (nem célszerűségét) vizsgálja: azt, hogy a hatóság betartotta-e az eljárási szabályokat, helyesen állapította-e meg a tényállást, és helyesen alkalmazta-e a jogszabályokat. A bíróság a jogsértő döntést hatályon kívül helyezheti és - indokolt esetben - a hatóságot új eljárásra kötelezheti, vagy egyes esetekben maga is dönthet az ügyben. A közigazgatási perekben főszabály szerint nincs helye fellebbezésnek, jogorvoslatra felülvizsgálati kérelemmel van lehetőség a Kúriához. Az eljárás időtartama az ügy típusától és bonyolultságától függően néhány hónaptól akár egy-két évig terjedhet. Győri és tatai irodánk, a Győri Törvényszék előtti eljárásokban is jelentős tapasztalattal, teljes körű képviseletet vállal. Ilyen ügyben irodánk már a fellebbezés előkészítésekor felméri a per esélyeit.
Mikor és hogyan fordulhatok az Alkotmánybírósághoz alkotmányjogi panasszal?
Alkotmányjogi panasszal az fordulhat az Alkotmánybírósághoz, akinek Alaptörvényben biztosított jogát egy bírósági (vagy kivételesen jogszabályi) döntés sérti, feltéve, hogy a rendes jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség egyáltalán nincs számára biztosítva. A panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított 60 napon belül kell benyújtani, ez jogvesztő határidő, elmulasztása esetén a panasz érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. A beadványban pontosan meg kell jelölni a sérülni vélt alaptörvényi rendelkezést, és részletesen ki kell fejteni, miért alaptörvény-ellenes a támadott döntés vagy jogszabály - önmagában az, hogy a fél a bírósági döntéssel nem ért egyet, nem elegendő indok, alkotmányjogi jelentőségű kérdést kell felvetni. Az Alkotmánybíróság az ügyet befogadási eljárásban vizsgálja meg először, és csak befogadás esetén kerül sor érdemi elbírálásra; a befogadás elutasítása ellen nincs jogorvoslat. Sikeres panasz esetén az Alkotmánybíróság megsemmisítheti a sérelmezett döntést vagy jogszabályi rendelkezést, ez rendkívül komoly jogi hatással bír. Győri és tatai irodánk irodavezető ügyvédünk kiemelt alkotmányjogi szakértelmére támaszkodva vállalja ilyen panaszok elkészítését. Ilyen ügyben irodánk elsőként a befogadhatóság feltételeit vizsgálja meg alaposan.
Hogyan fordulhatok a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, és milyen határidőn belül?
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB, Strasbourgi Bíróság) az fordulhat, aki úgy véli, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított jogát Magyarország megsértette, feltéve, hogy a hazai jogorvoslati lehetőségeket (beleértve adott esetben az alkotmányjogi panaszt is) már kimerítette. A kérelmet a végleges hazai döntéstől számított 4 hónapon belül kell benyújtani - ez a határidő 2022 óta rövidebb, korábban 6 hónap volt -, és ez szigorú, jogvesztő határidő, amelynek elmulasztása a kérelem elfogadhatatlanná nyilvánításához vezet. A kérelmet a Bíróság hivatalos formanyomtatványán, pontosan megjelölve az érintett egyezményi cikkelyt és a sérelmezett tényállást kell benyújtani, és csatolni kell a releváns hazai döntéseket is. A Bíróság elsőként az elfogadhatóság feltételeit (határidő, jogorvoslatok kimerítése, az egyezmény hatálya alá tartozás) vizsgálja, és csak ezt követően tér rá az ügy érdemére. Győri és tatai irodánk alkotmányjogi és nemzetközi emberi jogi háttérrel is rendelkezik ilyen ügyekben. Ilyen ügyben irodánk segít felmérni, fennállnak-e az elfogadhatóság feltételei.
Mennyi ideig tart egy strasbourgi eljárás, és reális-e kártérítést kapni?
A strasbourgi eljárás időtartama jelentősen eltérő lehet az ügy típusától és a Bíróság aktuális ügyterhelésétől függően: az elfogadhatósági szűréstől az érdemi döntésig gyakran több év is eltelhet, bár egyes, elsőbbséget élvező (pl. súlyos jogsértést vagy sürgős helyzetet érintő) ügyekben ez rövidebb is lehet. Ha a Bíróság megállapítja az egyezmény megsértését, a kérelmező "méltányos elégtételt" (igazságos kártérítést) kaphat, amely magában foglalhatja a vagyoni kárt, a nem vagyoni sérelmet és az eljárási költségeket is - ennek mértéke esetről esetre, a jogsértés súlyossága alapján kerül megállapításra, nincs előre rögzített tarifa, de a Bíróság korábbi hasonló ügyeinek gyakorlata támpontot ad. Fontos, hogy a marasztaló ítélet nemcsak anyagi elégtételt jelenthet: gyakran kötelezi az érintett államot az adott jogsértés strukturális okainak orvoslására is, ez hosszabb távon szélesebb kört is érinthet. A kérelem sikeressége nagyban függ az elfogadhatósági feltételek pontos betartásán és a beadvány szakszerű megalapozásán. Győri és tatai irodánk reális várakozásokat fogalmaz meg már a konzultáció során. Ilyen ügyben irodánk a beadvány elkészítésében és az eljárás végig követésében is segít.
Elvesztettem minden hazai jogorvoslatot - van még bármilyen lehetőségem?
Ha a hazai bírósági és - adott esetben - alkotmánybírósági jogorvoslati út is lezárult, a legfontosabb fennmaradó lehetőség a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulás, feltéve, hogy a 4 hónapos határidőt még nem mulasztotta el, és az ügy az Egyezmény által védett jog sérelmét veti fel. Egyes esetekben rendkívüli jogorvoslat (pl. perújítás, ha új tény vagy bizonyíték merül fel, vagy törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése) is szóba jöhet, ezek feltételei szigorúak és eseti mérlegelést igényelnek. Fontos alaposan felmérni, mely út valóban nyitva áll, mert a párhuzamos, megalapozatlan kérelmek gyengíthetik a tényleg életképes jogorvoslat esélyét. Győri és tatai irodánk, alkotmányjogi és nemzetközi jogi háttérrel, segít feltérképezni a fennmaradó lehetőségeket. Ilyen ügyben irodánk részletes helyzetértékelést ad az adott ügy iratai alapján.