Oktatás/Kutatás

ALKOTMÁNYOS KORLÁTOK A KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE FELETT

Esélyek, lehetőségek és eredmények egy alkotmányos közigazgatás megteremtésében.
A probléma kiindulópontjául az 1989-es magyar alkotmányreform szolgál. Ez a váltás egy rendkívül gyors változást jelentő, alig néhány hét alatt lezajlott „közjogi forradalomnak” tekinthető, amelyhez a tételes jog – melynek legnagyobb részét a közigazgatási jog teszi ki – csak nagyon lassan tudott igazodni. Legfontosabb lépésként megtörtént az Alkotmány teljeskörű módosítása, amikor is gyakorlatilag a címen kívül az egész alaptörvény kicserélődött, a jogállamiság alapvető garanciái és a modern demokrácia jogi követelményei mind-mind helyet kaptak benne. Egy dolog azonban egy konkrét jogi aktus – jelen esetben az Alkotmány – meghozatala és egy másik dolog az egyes törvények és egyéb, alacsonyabb rendű jogszabályok hozzáigazítása ehhez. Mivel a rendszerváltás nem forradalmi úton ment végbe, a fennálló jogrenden állva hozott változást, a normakontinuitás talajára helyezkedve a jogfolytonosságot hirdette, szükségessé vált a régi és az új ellentétének a feloldása, az egész jogrendszer összhangba hozása. Célszerű megvizsgálni tehát: a mai modern magyar demokrácia kezdetétől napjainkig a közigazgatás jellemző jogintézményei kerültek-e alkotmányos vizsgálat alá, és ha igen, megbuktak, avagy átmentek-e ezen a vizsgán, ha pedig nem, akkor miért nem, nem lenne-e szükséges megtenni ezt?

A JÓ KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSHOZ VALÓ ALAPJOG ÉS ANNAK ÖSSZETEVŐI

“Az Európa Tanács célja a tagjai közötti nagyobb egység megteremtése a közös örökségüket képező elvek védelme és megvalósítása, továbbá a gazdasági és társadalmi haladás elősegítése érdekében.” „Tagjai közötti nagyobb egység” – az Európa Tanács célja számos úton elérhető. A szervezet statútumának 1. cikke külön utal az Európa Tanács azon feladatára, hogy fenntartja és előmozdítja az emberi jogokat és alapvető szabadságokat ezen „nagyobb egység” elérése érdekében. A közigazgatási eljárás mindenképpen közös európai szabályozást igényel, lévén, hogy ez egy olyan speciális jogterület, ahol a közigazgatási szerv közvetlenül találkozik az állampolgárokkal. Ebből következően ezen esetek magukban hordozzák annak a veszélyét, hogy sérülnek az állampolgárok alapvető jogai – melynek bekövetkezése egy alkotmányos államban kétségtelenül semmiképpen sem kívánatos. Napjaink nemzeti közigazgatási rendszereit nézve a közigazgatási hatósági eljárásjog egyre nagyobb hangsúlyt kap. A gyakorlatban a főbb tendenciák az állami végrehajtó hatalom alkotmányos korlátok közé szorítása, az állampolgárok alapvető jogainak biztosítása, a „jó közigazgatás” megteremtése. Az európai közigazgatási jogok elnézve, vajon létezik egyáltalán európai közigazgatási eljárásjog? Milyen formájú és szintű egységesítés várható el? A válasz az Európa Tanács ezen jogterületen megalkotott dokumentumai alapján ragadható meg.

AZ ÉSSZERŰ IDŐTARTAM KÖVETELMÉNYE – AZ ELJÁRÁSOK ELHÚZÓDÁSÁNAK PROBLÉMÁJA

„A lassú közigazgatás rossz közigazgatás”, következésképpen az ügyek gyors vitele a megfelelő közigazgatás egyik fő ismérve. Ezen elv különös jelentőséggel bír azokban az esetekben, ahol egy tevékenység jogszerű gyakorlása előtt egy engedélyt vagy bármilyen más hozzájárulást kell beszerezni a közigazgatástól. Ilyenkor a kérelmező számára lényeges, hogy amilyen gyorsan csak lehetséges, beszerezze a hatóság ezen engedélyét. Amennyiben egyáltalán nem lenne a jog által előírt határidő a döntés meghozatalára, úgy a kérelmező meghatározatlan ideig egy bizonytalan helyzetben lenne, amely számottevő nehézséget róna rá a gyakorlatban és az önkényességnek egy rejtett formáját valósítaná meg.

Számos tényezőtől függ, hogy az adott esetben mi minősül ésszerű időtartamnak, különösen a szóban forgó ügy összetettségétől, a meghozandó döntés sürgősségétől és az érintett személyek számától. Európai szinten az Emberi Jogok Európai Egyezménye és a Strasbourgi Bíróság által kialakított esetjog mutatja meg azt a módszert, amellyel az ésszerű időtartam megállapítható, többek között közigazgatási ügyekben.

A természetes személyek jogait és kötelezettségeit meghatározó eljárások gyors lefolytatása az igazságosság lényegi eleme. A gyorsaság követelménye az eljárások nézőpontjából tovább erősíti a jogbiztonság követelményének célkitűzését. Ezen alapelvnek érvényesülnie kell függetlenül attól, hogy az eljárást a közigazgatási szerv indította hivatalból vagy egy ügyfél kérelmére indult. A cselekvés hiányát (a közigazgatás hallgatása) egy bizonyos idő eltelte után vagy úgy kell tekinteni, mintha valamilyen (pozitív vagy negatív) döntés született volna, vagy pedig lehetővé kell tenni ezen helyzet felülvizsgálatát egy közigazgatási vagy bírói fórum által, amely alkalmas ezen cél elérésére.

PUBLIKÁCIÓK

1. Modern sacrosanctusok? – avagy az országgyűlési képviselők mentelmi jogáról. Széchenyi István Egyetem, Országos Tudományos Diákköri Konferencia Díjazott Hallgatóinak Publikációi 2005, II. Évfolyam / 2. szám 2005.
2. Közlekedési igazgatás. In: Közigazgatási Jog III., UNIVERSITAS-GYŐR Kht., Győr, 2007.
3. Kulturális Igazgatás. In: Közigazgatási Jog III., UNIVERSITAS-GYŐR Kht., Győr, 2007.
4. Egy elfeledett Európai Ombudsmani ajánlás margójára. Tavaszi szél konferencia-kiadvány, Társadalomtudományok (szerk.: Mankovics Tamás), Budapest, 2007.
5. Mit ér az ombudsman szava? Collega, XI. évfolyam 2-3. szám, 2007.
6. Constitutional European administrative procedural law? 6th International Conference of PhD students, University of Miskolc, 2007.
7. A few words about the existence of European administrative procedural law. COFOLA 2007 Conference. Key points and ideas. Brno, 2007. Brno
8. The institution of good administration in the Council of Europe. COFOLA 2008 Conference. Key points and ideas. Brno, 2008.
9. A szabálysértési jog alkotmányossági nézőpontból. Jogtanácsadó, 2009/1.
10. Néhány gondolat az alkotmányos európai közigazgatási eljárásjog létéről. Jogtanácsadó, 2009/1.
11. Alkotmányos korlátok a közigazgatás szervezete és működése felett. De Iurisprudentia Et Iure Publico, IV. évfolyam, 2010/1. szám. Szeged, 2010.
12. A jogalkotási törvény megsemmisítése. Jogtanácsadó, 2010/1.
13. Az emberi jogok védelmében fellépő lényegesebb nem-kormányzati nemzetközi szervezetek. Jogtanácsadó, 2010/1.
14. Az Alkotmánybíróság határozata a képviselői költségtérítésről. Jogesetek magyarázata, 2010/2. Budapest, 2010.
15. A tisztességes eljáráshoz való jog a jogágak határán. In: Kovács István Emlékkötet, Szeged, 2010.
16. A tisztességes közigazgatási eljáráshoz való jog elemei az új Alaptörvényben. Magyar Közigazgatás, Új folyam, 1. szám, Budapest, 2011. június.
17. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának (2007) 7. számú ajánlása a jó közigazgatásról. Magyar Közigazgatás, Új folyam, 2. szám, Budapest, 2011. szeptember.
18. A jó közigazgatási eljárás összetevői. Új Magyar Közigazgatás, 4. évfolyam 11. szám, Budapest, 2011. november.
19. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának R. (84) 15. számú ajánlása a közigazgatás felelősségéről. Magyar Közigazgatás, 2012/2. szám, Budapest, 2012. május.
20. A jó közigazgatási eljáráshoz való alapjog és annak összetevői. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2013.
21. Kegyelem! A közkegyelem intézményéről és a semmisségi törvényekről. In: Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére. Universitas-Győr Nonprofit Kft., Győr, 2013.
22. Képviselői szólásszabadság és mentelmi jog. In: Szente Zoltán (szerk.): Applicatio est vita regulae. Nemzetközi jogesetek a parlamenti jog köréből. Universitas-Győr Nonprofit Kft., Győr, 2013.
23. A képviselői szólásszabadság határai. In: Szente Zoltán (szerk.): Applicatio est vita regulae. Nemzetközi jogesetek a parlamenti jog köréből. Universitas-Győr Nonprofit Kft., Győr, 2013.
24. Mentelmi jog és magánérdek. In: Szente Zoltán (szerk.): Applicatio est vita regulae. Nemzetközi jogesetek a parlamenti jog köréből. Universitas-Győr Nonprofit Kft., Győr, 2013.
25. Mentelmi jog és a képviselők mozgásszabadsága. In: Szente Zoltán (szerk.): Applicatio est vita regulae. Nemzetközi jogesetek a parlamenti jog köréből. Universitas-Győr Nonprofit Kft., Győr, 2013.
26. Procedural Principles of Public Administration in Hungary. In: Péter Smuk (editor): The Transformation of the Hungarian Legal System 2010-2013. Complex, 2013.
27. Állampolgárság. In: Smuk Péter (szerk.): Alkotmányjog I. Alkotmányos fogalmak és eljárások. Universitas-Győr Nonprofit Kft., Győr, 2014.
28. Bíróságok. In: Smuk Péter (szerk.): Alkotmányjog II. Államszervezet. Universitas-Győr Nonprofit Kft., Győr, 2014.
29. Az alapvető jogok biztosa. In: Smuk Péter (szerk.): Alkotmányjog II. Államszervezet. Universitas-Győr Nonprofit Kft., Győr, 2014.
30. A jó közigazgatási eljárás és alapelvei. Kaiser Tamás (szerk.): Hatékony közszolgálat és jó közigazgatás – Nemzetközi és európai dimenziók. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2014.
31. Az alapjogok nemzetközi védelme. (Társszerző) In: Smuk Péter (szerk.): Alkotmányjog III. Alapjogok. Universitas-Győr Nonprofit Kft., Győr, 2015.
32. Az élethez és az emberi méltósághoz való jog. In: Smuk Péter (szerk.): Alkotmányjog III. Alapjogok. Universitas-Győr Nonprofit Kft., Győr, 2015.
33. Eljárási jogok. In: Smuk Péter (szerk.): Alkotmányjog III. Alapjogok. Universitas-Győr Nonprofit Kft., Győr, 2015.
34. A személyi szabadsághoz való jog. In: Smuk Péter (szerk.): Alkotmányjog III. Alapjogok. Universitas-Győr Nonprofit Kft., Győr, 2015.
35. Principles of public administrative procedure in Hungary. In: Anna Budnik (ed.): Locus standi across legal cultures. Temida 2, Bialystok, 2015.
36. Nagykamarai döntés a Karácsony és társai v. Magyarország ügyben. In: Parlamenti Szemle 2016/2.
37. Costs of democracy in Strasbourg. What is worth: observing principles or paying compensations? In: Smuk Péter (ed.): Costs of Democracy. Gondolat Kiadó, 2016.
38. Hozzáférés az adatokhoz. In: Patyi András – Boros Anita (szerk.): Közigazgatási Eljárásjog az Európai Unióban – a ReNEUAL Modell Szabályok értékelése. Pro Publico Bono Magyar Közigazgatás, 2017/2. különszám, Budapest, 2017.
39. A magyar jogrendszer állapotáról. Jogtudományi Közlöny, 2017/5. szám, Budapest, 2017.
40. Közérdekre történő hivatkozás a strasbourgi esetjogban. In: Lapsánszky András – Smuk Péter – Szigeti Péter (szerk.): Köz/Érdek. Elméleti és szakjogi megoldások egy klasszikus problémára. Gondolat Kiadó, Budapest, 2017.
41. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye alkalmazásának gyakorlata a terrorizmus elleni küzdelemben. In: Bartkó Róbert (szerk.): A terrorizmus elleni küzdelem aktuális kérdései a XXI. században. Gondolat Kiadó, Budapest, 2019.
42. A közvetlen alkotmányjogi panasz és a közvetlen strasbourgi panasz párhuzamos vonásai. In: Az Alaptörvény érvényesülése a bírói gyakorlatban. Alkotmányjogi panasz – a hatáskörrel kapcsolatos kérdések. HVG-ORAC,Budapest, 2019.