SZERZŐDÉSEK SZERKESZTÉSE, VÉGRENDELETEK KÉSZÍTÉSE

Érvényes végrendelet többféle formában készíthető: közjegyző előtt közokiratként, ügyvéd közreműködésével írásba foglalt magánvégrendeletként (két tanú jelenlétében aláírva), vagy - szigorú alaki követelmények mellett - saját kezűleg, elejétől végéig kézzel írva és aláírva. Az ügyvéd bevonásának előnye, hogy a végrendelet tartalmilag pontos, egyértelmű és végrehajtható legyen: elkerülhetők az olyan hibák, amelyek később értelmezési vitákhoz vagy akár a végrendelet érvénytelenségéhez vezetnének, továbbá az ügyvéd tájékoztatást ad a kötelesrészi jogosultak köréről és jogairól is, amelyeket a végrendelet nem írhat felül teljesen. A díjazás jellemzően a végrendelet összetettségétől (egyszerű vagyonelosztás vagy összetett, feltételes rendelkezésekkel, vállalkozói vagyonnal járó eset) függ, és fix összegben is meghatározható. Általánosságban ix összegben tudunk megállapodni; a pontos összeget az ügy ismeretében, személyes konzultációt követően tudjuk megmondani. A végrendelet a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába való bejegyzéssel biztonságosan megtalálható marad az örökhagyó halála után. Győri és tatai irodánk segít a legmegfelelőbb forma kiválasztásában. Ilyen ügyben irodánk a végrendelet elkészítése mellett a nyilvántartásba vételről is gondoskodik.

A hagyatéki eljárás az elhalálozás anyakönyvi bejelentésével automatikusan indul, és azt a területileg illetékes közjegyző folytatja le, aki felméri az örökhagyó vagyonát, azonosítja az örökösöket (törvényes öröklés vagy végrendelet alapján), és - vita hiányában - hagyatékátadó végzéssel lezárja az eljárást. Egyszerűbb, vitamentes ügyekben, ahol az örökösök köre és a vagyon egyértelmű, az eljárás néhány hónap alatt lezárulhat, míg vitás kérdések (pl. végrendelet érvényessége, kötelesrész, ismeretlen vagyontárgyak, külföldi elemek) esetén az eljárás akár évekig is elhúzódhat, és a vitás kérdéseket végül polgári peres úton kell rendezni. Az eljárás során az örökösök ügyvéd útján is képviseltethetik magukat, ez különösen hasznos, ha a hagyatékban vállalkozói vagyon, ingatlan vagy nemzetközi elem is szerepel. A közjegyző a hagyaték tárgyalására meghallgatja az érintetteket, és törekszik az egyezségre, ha eltérő igények merülnek fel. Az öröklési illeték egyenes ági rokonok és házastárs esetén jellemzően nem terheli az örökösöket. Győri és tatai irodánk gyakran képviseli az örökösöket a hagyatéki tárgyaláson. Ilyen ügyben irodánk segít a vagyonleltár és az igények előkészítésében is.

Igen, az öröklés nemcsak a vagyont, hanem az örökhagyó tartozásait is érinti, azonban a magyar jog szerint az örökös felelőssége a hagyaték értékére korlátozott - vagyis saját vagyonával csak kivételes esetben (pl. ha a hagyatéki vagyont elkölti) felel a tartozásokért, alapesetben csak az örökölt vagyon erejéig. Ha az örökös úgy ítéli meg, hogy a hagyatékban a tartozások meghaladják az aktívákat, vagy egyéb okból nem kívánja az örökséget elfogadni, az öröklésről lemondhat: ezt a hagyatéki eljárás során, a közjegyző előtt tett, egyértelmű, feltétel nélküli visszautasító nyilatkozattal teheti meg. Fontos, hogy a visszautasítás visszavonhatatlan, és az egész hagyatékra vonatkozik, részleges lemondásra alapesetben nincs lehetőség (kivéve, ha a törvény ezt kifejezetten megengedi). A visszautasítás nyomán az öröklés rendje szerint a következő örökös (pl. leszármazott vagy más törvényes örökös) lép a lemondó helyébe. A döntés előtt célszerű pontosan felmérni a hagyaték tényleges vagyoni mérlegét. Győri és tatai irodánk segít a hagyaték tartalmának feltérképezésében a döntés meghozatala előtt. Ilyen ügyben irodánk képviseli az örököst a hagyatéki eljárásban is.

A kötelesrész a törvény által a legközelebbi hozzátartozóknak - az örökhagyó gyermekeinek (illetve távolabbi leszármazottainak), szülőjének és házastársának (bizonyos feltételekkel) - biztosított minimális öröklési részesedés, amelytől az örökhagyó végrendelettel sem foszthatja meg őket teljesen, kivéve a törvényben meghatározott kitagadási okok fennállása esetén. A kötelesrész mértéke a törvényes öröklés szerint az adott jogosultnak járó örökrész 1/3 része, tehát ha valaki végrendelet hiányában például a hagyaték egynegyedét örökölné, kötelesrészként 1/12 része illeti meg. A kötelesrész nemcsak vagyontárgyban, hanem - az örökös választása szerint - pénzben (értékben) is kiadható, ez különösen ingatlan vagy vállalkozói vagyon esetén gyakori megoldás. A kötelesrészre jogosult a hagyatéki eljárásban vagy - ha a végrendelet ezt nem rendezi - külön polgári perben érvényesítheti igényét, az örökhagyó halálától számított elévülési határidőn belül. A kötelesrész számítási alapja a hagyaték nettó értéke, bizonyos korábbi ajándékozások beszámításával. Győri és tatai irodánk segít a kötelesrész pontos összegének kiszámításában. Ilyen ügyben irodánk mind jogosulti, mind örökösi oldalon képviseletet vállal.

Végrendelet hiányában a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek: elsőként az örökhagyó gyermekei (és az ő leszármazottaik, ha egy gyermek már nem él) örökölnek egyenlő arányban, a túlélő házastárssal megosztva a hagyatékot - a házastársat emellett, ha gyermek is örököl, a közös lakás és berendezés holtig tartó haszonélvezeti joga is megilleti. Ha az örökhagyónak nincs leszármazottja, a szülők és - rajtuk keresztül - a testvérek következnek a törvényes öröklési sorban, majd ezt követően a távolabbi felmenők és oldalági rokonok, egészen a negyedfokú rokonokig. Ha egyáltalán nincs törvényes örökös, a vagyon az államra száll. Élettárs - amint fentebb is szerepel - törvényes öröklésre alapesetben nem jogosult, csak végrendelet vagy külön megállapodás alapján részesülhet a hagyatékból. A törvényes öröklési rend meglehetősen összetett lehet, különösen vegyes családok (mostohagyermekek, korábbi házasságból származó gyermekek) esetén, ezért ilyenkor különösen ajánlott előre végrendeletet készíteni. Győri és tatai irodánk segít feltérképezni a konkrét családi helyzetre irányadó öröklési rendet. Ilyen ügyben irodánk a hagyatéki eljárásban is képviseletet vállal.

Az ajándékozás egyszerű, azonnali tulajdon-átruházást jelent, amelyhez - ha az ajándékozó biztonságot szeretne - haszonélvezeti jog is kiköthető a saját javára, de az ajándékozó ellenszolgáltatásra nem tarthat igényt. Az öröklési szerződés ezzel szemben azt jelenti, hogy az eltartott (örökhagyó) a halála esetére ígéri vagyonát (vagy annak egy részét) cserébe azért, hogy a másik fél élete végéig eltartja, gondozza - a vagyon csak a halál bekövetkeztével, örökösként illeti meg a másik felet, tehát életében az örökhagyó marad a tulajdonos. A tartási (vagy életjáradéki) szerződés hasonló logikájú, de a tulajdon már a szerződéskötéskor átszáll a tartást vállaló félre, cserébe annak kötelezettsége keletkezik az eltartott gondozására, ellátására. A választás az eltartott biztonsági igényétől függ: ha fontos, hogy a vagyon élete végéig a nevén maradjon, öröklési szerződés illik jobban, ha a tartást nyújtó fél biztonságát kell erősíteni (pl. hitelfelvételhez), a tartási szerződés lehet megfelelőbb. Győri és tatai irodánk minden esetben az egyedi családi helyzethez igazítja a javaslatot. Ilyen ügyben irodánk részletesen bemutatja mindhárom konstrukció előnyeit és kockázatait.

A kitagadás - vagyis a kötelesrészből való teljes kizárás - csak a törvényben tételesen felsorolt, súlyos okok fennállása esetén érvényes, önmagában a rossz szülő-gyermek kapcsolat vagy az egyszerű elégedetlenség nem elegendő indok. Ilyen kitagadási ok lehet többek között, ha a gyermek az örökhagyó vagy annak közeli hozzátartozója életére tört, súlyos bűncselekményt követett el ellene, durván megsértette a törvényen alapuló tartási kötelezettségét, vagy erkölcstelen életmódot folytatva vált méltatlanná az öröklésre. A kitagadást a végrendeletben kifejezetten és lehetőleg az ok megjelölésével kell rögzíteni, mert vita esetén az örökhagyónak (illetve az örökösöknek) kell bizonyítaniuk a kitagadási ok fennállását. Ha az örökhagyó a végrendeletben csupán annyit ír, hogy a gyermeket "kizárja" az öröklésből, ok megjelölése nélkül, ez a kötelesrészt főszabály szerint nem érinti - a gyermek ilyenkor is jogosult marad a kötelesrészre. A kitagadás jogilag kockázatos és utólag gyakran megtámadott terület, ezért alapos jogi előkészítést igényel. Győri és tatai irodánk körültekintően, a bizonyítékok feltárásával segít az ilyen végrendeletek megfogalmazásában. Ilyen ügyben irodánk felméri a kitagadási ok jogi megalapozottságát is.