Rendezni kívánja a házastársi közös vagyonának sorsát?
Öröklési ügye van, hagyatéki eljárásban érintett?
Válni kénytelen?
- Házassági bontóperek indítása és ügyvédi képviselete.
- Gyermekelhelyezéssel, gyermektartásdíjjal, kapcsolattartással összefüggő ügyek, perek vitele.
- Öröklési kérdésekben való tanácsadás, ügyvédi képviselet hagyatéki ügyekben.
MELY KÉRDÉSEKBEN KELL MEGÁLLAPODNI A VÁLÓPER SORÁN?
A HÁZASSÁG FELBONTÁSA SORÁN TISZTÁZANDÓ JÁRULÉKOS KÉRDÉSEK
Szülői felügyeleti jog gyakorlása (gyermekelhelyezés)
Nem mindegy, hogy kinél lesz a gyermek!
A szülői felügyeleti jog gyakorlásáról (a régebbi szóhasználat szerint: a gyermek elhelyezéséről) a szülők döntenek. A szülők megegyezésének hiányában a bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosított. Ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekét veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri. A gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság a döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és ennek következtében az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll.
A gyermek tartása: gyermektartásdíj
Nem mindegy, hogy mennyit fizet!
A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben szolgáltatja (gyermektartásdíj). A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt. A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell megállapítani.
A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50%-át nem haladhatja meg. Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe, különösen akkor, ha nem egy háztartásban nevelkednek.
Kapcsolattartás (láthatás)
Nem mindegy, hogy mikor és mennyit láthatja gyermekét!
A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermekétől különélő szülő joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen (a kapcsolattartás joga). A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.
Lakáshasználat
Nem mindegy, hogy ki marad a közös lakásban!
Ha a lakásban a házastársak egyikőjük vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a házasság felbontása esetén – kérelemre – a bíróság dönt a lakás használata felől. A házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználati jogát – életkörülményeinek megfelelően – általában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van.
HÁZASSÁGI SZERZŐDÉSEK SZERKESZTÉSE ÉS ÜGYVÉDI ELLENJEGYZÉSE
Zárjuk ki előre az esetleges vagyoni vitákat!
A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj.
A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat – a házassági életközösség tartamára – szerződéssel rendezhetik. A szerződésben a családjogi törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös-, illetőleg a különvagyonba, tiszta képet adva ezzel a fennálló helyzetről, valamint előre kizárva az esetleges későbbi vagyoni vitákat.
A válóper menete a bíróság előtt
