VÁLÓPEREK, CSALÁDJOG, HAGYATÉKI ELJÁRÁSOK, ÖRÖKLÉS, HÁZASSÁGI SZERZŐDÉSEK

A válóper a keresetlevél bírósághoz történő benyújtásával indul, amelyben rögzíteni kell a házasság adatait, a bontás okát, valamint - ha van kiskorú gyermek - a gyermekkel kapcsolatos rendezési javaslatokat is. Ha a felek közös megegyezéssel válnak, és előzetesen írásban megállapodnak a gyermekelhelyezésről, a kapcsolattartásról, a tartásdíjról és a lakáshasználatról, a bíróság jellemzően egyetlen tárgyaláson, gyorsan kimondja a bontást. Ha nincs teljes körű megállapodás, a bíróság először megkísérli a felek békítését, majd - ha ez sikertelen - a vitás kérdésekben bizonyítási eljárást folytat le, ami jelentősen meghosszabbíthatja az eljárást. Kiskorú gyermek esetén a bíróság mindenképpen vizsgálja a gyermek érdekét szolgáló elhelyezést, szükség esetén gyermekvédelmi szakértő, illetve a gyermek oktatási-nevelési intézményének (óvoda, iskola) bevonásával. A keresetlevélhez csatolni kell a házassági anyakönyvi kivonatot és a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatát is. Győri és tatai irodánk mindkét válástípusban (megegyezéses és vitás) képviseletet vállal. Ilyen ügyben irodánk már az első konzultáción felméri, reális-e a gyors, közös megegyezéses út.

A válás időtartama és költsége alapvetően attól függ, hogy a felek megegyeznek-e a lényeges kérdésekben: közös megegyezéses válás - teljes körű, előzetes megállapodással – megfelelő írásos előkészítés esetén akár egyetlen tárgyaláson, néhány hónapon belül lezárulhat, míg vitás, gyermekelhelyezési vagy vagyonmegosztási kérdésekben megegyezni nem tudó felek pere akár egy-két évig, összetett esetekben tovább is elhúzódhat. A bírósági eljárás illetéke a kereseti kérelem tartalmától függően kerül megállapításra, ehhez társul az ügyvédi munkadíj, amely az ügy bonyolultsága szerint alakul. Általánosságban fix összegben tudunk megállapodni; a pontos összeget az ügy ismeretében, személyes konzultációt követően tudjuk megmondani. A költségek jelentősen csökkenthetők, ha a felek már a bírósági eljárás megindítása előtt ügyvédi közreműködés útján megállapodnak a gyermekelhelyezésről, a tartásdíjról és a vagyonmegosztásról. Győri és tatai irodánk törekszik arra, hogy - ahol lehetséges - a gyors, megegyezéses megoldás felé terelje az ügyfeleket. Ilyen ügyben irodánk az első konzultáción reális időbecslést és díjajánlatot ad.

Közös megegyezéses válás esetén mindkét fél egyetért a házasság felbontásában, és megállapodnak a gyermekkel, a tartásdíjjal, a lakáshasználattal és a vagyonnal kapcsolatos kérdésekben is - ilyenkor a bíróságnak nem kell vizsgálnia a házasság megromlásának okát, elegendő megállapítania, hogy az helyrehozhatatlanul megromlott, és a felek akarata egybehangzó. Ha nincs ilyen megállapodás, vagy az egyik fél nem ért egyet a bontással, a bíróságnak érdemben kell vizsgálnia, hogy a házasság ténylegesen, helyrehozhatatlanul megromlott-e - ez a "tényállásos" út, amelyben bizonyítási eljárásra, tanúk meghallgatására is sor kerülhet, és jelentősen hosszabb, megterhelőbb folyamatot jelent. Fontos, hogy a magyar jog nem vizsgálja a "vétkességet" klasszikus értelemben, a bíróság kizárólag azt vizsgálja, helyreállítható-e még a házastársi kapcsolat. A közös megegyezéses út minden esetben gyorsabb és kevésbé megterhelő, ezért irodánk elsődlegesen ennek előkészítését javasolja, ha a felek között van esély a megállapodásra. Győri és tatai irodánk mindkét eljárástípusban tapasztalattal rendelkezik. Ilyen ügyben irodánk segít felmérni, melyik út illik az adott helyzethez.

A bíróság minden esetben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszi alapul, nem a szülők érdekeit vagy esetleges vétkességét. A döntésnél vizsgálja többek között a gyermek életkorát és véleményét (kellő érettség esetén meghallgatják), a szülők nevelési képességét és körülményeit (lakhatás, munkarend, támogató környezet), a gyermek megszokott környezetéhez (iskola, barátok, lakóhely) fűződő kötődését, valamint azt, melyik szülő biztosítja jobban a másik szülővel való kapcsolattartást. A jogszabályi elsődleges cél a közös szülői felügyelet fenntartása, tehát a bíróság - ha a szülők között ez lehetséges - törekszik arra, hogy mindkét szülő megtartsa a felügyeleti jogokat, és csak a gyermek napi gondozásának helyét, illetve a "elsődleges lakóhelyet" határozza meg. Ha a szülők nem tudnak megegyezni, a bíróság szükség esetén szakértőt (pszichológus, gyámhatóság) is bevonhat a döntés megalapozásához. A gyermekelhelyezés utólag, megváltozott körülmények esetén módosítható. Győri és tatai irodánk mindig a gyermek érdekét szem előtt tartva képviseli az ügyfelet. Ilyen ügyben irodánk felkészíti az ügyfelet a bírósági meghallgatásra is.

A gyermektartásdíj összegét a bíróság a gyermek indokolt szükségletei, valamint mindkét szülő jövedelmi és vagyoni helyzete alapján határozza meg, ezért nincs egységes, mindenkire érvényes összeg vagy táblázat - a gyakorlatban azonban gyakori viszonyítási pont, hogy egy gyermek esetén a kötelezett átlagjövedelmének nagyjából 15-25%-a körüli összeg szokott megállapításra kerülni, több gyermek esetén gyermekenként alacsonyabb, de összességében magasabb arányban. A bíróság figyelembe veszi a gyermek különleges szükségleteit (pl. egészségügyi állapot, tanulmányok), valamint azt is, hogy a szülők milyen arányban vállalják a személyes gondozást. A tartásdíj megállapítható rendszeres, havi összegben, de - kivételesen - egyösszegű vagy természetbeni tartás formájában is. A megállapított összeg a gyermek szükségleteinek vagy a szülők jövedelmi viszonyainak jelentős változása esetén utólag módosítható. A tartásdíj nemfizetése esetén végrehajtási eljárás indítható, ideértve a munkabérből történő közvetlen levonást is. Győri és tatai irodánk segít reális, mindkét fél számára fenntartható tartásdíj-javaslat kidolgozásában. Ilyen ügyben irodánk a konkrét jövedelmi adatok alapján ad tájékoztatást.

Főszabály szerint a házasság fennállása alatt, közös erőfeszítéssel szerzett vagyon közös vagyonnak minősül, és azt válás esetén – korábbi házassági szerződés vagy eltérő megállapodás hiányában - egyenlő arányban kell megosztani a felek között, függetlenül attól, hogy a vagyontárgy melyik fél nevén szerepel. Különvagyonnak minősül ezzel szemben a házasságkötés előtt szerzett vagyon, az öröklés vagy ajándékozás útján egyénileg szerzett vagyontárgy, valamint a kizárólag személyes használatra szolgáló tárgyak. A gyakorlatban gyakori vitaforrás, ha a különvagyon a közös vagyonnal összekeveredett (pl. örökölt pénzből közösen vásárolt ingatlan), ilyenkor az arányok pontos tisztázása bizonyítást igényelhet. A vagyonmegosztás történhet a felek közötti megállapodással (ezt célszerű írásba, ingatlan esetén ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalni), vagy vita esetén bírósági úton, ahol a bíróság dönt a vagyontárgyak sorsáról és az esetleges értékkiegyenlítésről. Házassági vagyonjogi szerződés megléte esetén annak rendelkezései az irányadók. Győri és tatai irodánk mindkét úton - megállapodás és per esetén is - képviseletet vállal. Ilyen ügyben irodánk elsőként a vagyonleltár pontos összeállítását javasolja.

Házassági vagyonjogi szerződést a házasság megkötése előtt vagy annak fennállása alatt bármikor lehet kötni, közjegyzői okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat formájában, és különösen ajánlott olyan helyzetekben, amikor az egyik vagy mindkét fél önálló vállalkozással, jelentős vagyonnal, vagy korábbi házasságból származó vagyonnal, gyermekkel rendelkezik. A szerződésben a törvényes vagyonközösségi rendszertől eltérően szabályozható, hogy mely vagyontárgyak minősülnek közös, illetve különvagyonnak, hogyan alakul a vállalkozói vagyon és annak hozama, valamint hogy válás esetén milyen elszámolási szabályok érvényesülnek. A szerződés védelmet nyújthat a vállalkozói kockázatokkal szemben is: rendezhető például, hogy az egyik fél vállalkozásának tartozásaiért a másik fél vagyona ne legyen elérhető. Fontos, hogy a szerződés nem sértheti a kiskorú gyermek tartásához vagy a méltányos lakhatáshoz fűződő jogokat. A szerződés a házasság fennállása alatt is módosítható, ha a felek élethelyzete megváltozik. Győri és tatai irodánk rendszeresen készít testre szabott házassági vagyonjogi szerződéseket. Ilyen ügyben irodánk segít átgondolni, mely vagyonelemek védelme indokolt.

Élettársi kapcsolatban - házassággal ellentétben - a felek alapesetben nem szereznek közös vagyont egymás vagyonszerzéséből, hanem mindenki a saját nevén szerzett vagyontárgy tulajdonosa marad, kivéve, ha az élettársak kifejezetten közösen szereznek valamit (pl. közösen vásárolt ingatlan résztulajdonosaiként). Ha az élettársi kapcsolat a vagyoni gyarapodáshoz közös, ténylegesen összehangolt együttműködéssel járult hozzá, a szakítás esetén ez elszámolási vitát eredményezhet, amelyet nehezebb bizonyítani, mint a házassági vagyonközösséget. A legjelentősebb különbség öröklés terén mutatkozik: az élettárs - eltérően a házastárstól - törvényes öröklésre nem jogosult, tehát végrendelet hiányában semmit nem örököl a másik élettárs után, még hosszú évek együttélése esetén sem. Ezért regisztrált élettársi kapcsolat vagy végrendelet, illetve élettársi vagyonjogi szerződés hiányában a túlélő élettárs komoly anyagi kiszolgáltatottságba kerülhet. Ezt a kockázatot élettársi szerződéssel és/vagy kölcsönös végrendelettel lehet csökkenteni. Győri és tatai irodánk gyakran készít ilyen, élettársakat védő megoldásokat. Ilyen ügyben irodánk felméri, milyen jogi eszközökkel biztosítható a kapcsolat vagyoni háttere.

Ha a másik szülő rendszeresen akadályozza vagy megtagadja a bíróság, illetve a gyámhatóság által megállapított kapcsolattartást, elsőként a gyámhatósághoz fordulhat, amely közvetítést, egyeztetést kezdeményezhet, ismételt vagy súlyos jogsértés esetén pedig szankciót (pl. végrehajtási bírság) szabhat ki, sőt indokolt esetben a gyermekelhelyezés felülvizsgálatát is kezdeményezheti. Tartásdíj meg nem fizetése esetén közvetlen végrehajtási eljárás indítható: ha van jogerős határozat vagy közjegyzői okirat, munkabérből történő letiltás, illetve egyéb vagyontárgyakra vezetett végrehajtás is kérhető, és tartós, szándékos nemfizetés akár a tartás elmulasztásának bűncselekménye miatt büntetőjogi feljelentést is megalapozhat. Fontos, hogy a kapcsolattartás akadályozása és a tartásdíj fizetése jogilag két külön kérdés: az egyik elmulasztása nem jogosítja fel a másik felet a saját kötelezettségének megtagadására, ezt a bíróságok következetesen szem előtt tartják. A dokumentált, rendszeres jogsértés (üzenetváltások, tanúk) jelentősen megkönnyíti a fellépést. Győri és tatai irodánk mindkét típusú ügyben - kapcsolattartási és tartásdíj-végrehajtási - képviseletet vállal. Ilyen ügyben irodánk segít összeállítani a szükséges bizonyítékokat.

Mind a tartásdíj, mind a szülői felügyelettel (gyermekelhelyezéssel) kapcsolatos korábbi bírósági döntés vagy megállapodás módosítható, ha a felek vagy a gyermek körülményeiben lényeges, tartós változás következett be - például jelentős jövedelemváltozás, munkanélkülivé válás, a gyermek életkorából adódó új szükséglet, költözés, vagy a szülő-gyermek kapcsolat érdemi átalakulása. A módosítást elsősorban a felek közötti megállapodással, ennek hiányában bírósági keresettel lehet elérni; a bíróság ilyenkor újra megvizsgálja a jelenlegi helyzetet, és nem automatikusan a korábbi döntés "frissítéséről", hanem érdemi felülvizsgálatáról van szó. Fontos, hogy a puszta szülői elégedetlenség vagy átmeneti nehézség önmagában nem elegendő indok, a változásnak tartósnak és lényegesnek kell lennie. A tartásdíj esetén gyakori ok az infláció miatti reálérték-csökkenés is, ezt azonban célszerű előre, indexálási klauzulával kezelni az eredeti megállapodásban. A módosítási eljárás időtartama az ügy bonyolultságától és a felek együttműködési készségétől függ. Győri és tatai irodánk segít felmérni, megalapozott-e a módosítási igény. Ilyen ügyben irodánk mind megegyezéses, mind peres úton képviseletet vállal.