Mihez kapcsolódik a foglaló?
A foglaló a szerződésszegés egyik nevesített esetéhez, a szerződés lehetetlenné válásához kapcsolódó önként vállalható többletszankció. A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik.
Mi a foglaló lényege, funkciója?
Foglalót átadni nem a kötelezettségvállalás „jeléül” szokás (erre éppen az előleg szolgál), hanem a foglaló a kötelezettségvállalás megerősítéseként vállalt többletszankcióként kerül átadásra.
Mikor lehet átadni a foglalót?
Ugyanezen okból a foglalót nemcsak a szerződés megkötésekor lehet átadni, hanem – a szerződés módosításával – a szerződés fennállása alatt bármikor. Nincs semmilyen észszerű indoka annak, hogy a meghiúsulás esetére szóló többletszankció vállalhatósága a szerződés megkötésének az időpontjára korlátozódjék.
Mit lehet foglalóként átadni?
A Ptk. a foglaló fogalmát pénzösszegre korlátozza. „Más dolog” átadása a gyakorlatban nem fordult elő, és nem pénz esetében a foglaló funkciójának betöltésére való alkalmasság elvileg is kérdéses, mivel egyedileg meghatározott „más dolog” kétszeresen nem adható vissza.
Mik a foglaló formai követelményei?
A foglaló érvényessége továbbra sincs írásbeliséghez kötve, hanem reálaktussal – a pénz átadásával (rendelkezésre bocsátásával) – keletkezik, a többletszankciós szerepét azonban egyértelműen bizonyítani kell. Olyan megállapodásból, amelyben a felek a foglalónak csak jövőbeli adását kötik ki, nem származik kikényszeríthető követelés. Vita esetén az arra hivatkozó félnek kell bizonyítania, hogy a fizetett pénzösszeget foglaló jogcímén adta át.
Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár
A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.
Hogyan alakul a felelősségi rendszer a foglalónál?
Az eladó nemcsak akkor köteles a foglaló kétszeres összegének a megfizetésére, ha a szerződés neki felróható okból hiúsul meg, hanem abban az esetben is, ha ahhoz egyéb, az ő érdekkörében bekövetkezett olyan ok vezetett, amelyért felelőssége fennáll .A Ptk. nem a fél felróható magatartásához köti a foglaló kétszeres visszatérítésének a kötelezettségét, hanem ahhoz, hogy a meghiúsulás melyik fél érdekkörében felmerült ok miatt következett be.
Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékeként kell elszámolni. Ha pedig a szerződés lehetetlenül ugyan, de olyan okból, amelyért egyik fél sem felelős vagy mindkét fél felelős, a foglalót vissza kell adni. A foglaló „közrehatás szerinti” megosztásának helye nincs.
A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít. A kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken.
Hogyan alakul a foglaló összege?
A foglaló előnye mindenekelőtt abban áll, hogy kárátalány szerepet tölt be: akkor is „elvész”, ha a sérelmet szenvedett fél a meghiúsulással összefüggő kárát nem bizonyítja. Ha viszont a sérelmet szenvedett fél kártérítést vagy kötbért követel, abba a foglaló összegét be kell számítani. A szerződésszegés más jogkövetkezményei alól egyebekben a foglaló elvesztése nem mentesít.
Van-e lehetőség a foglaló mérséklésére?
A túlzott mértékű foglaló összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti. A törvény – mint minden hasonló jogkövetkezmény esetében – a foglaló bíróság általi mérséklését is csak az érintett fél kérelmére teszi lehetővé.
