Mi a kötbér funkciója?
A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. A kötbér tehát mindig valamely szerződéshez kapcsolódik. Nem lehetséges, hogy valaki önállóan, kapcsolódó szerződés nélkül vállaljon kötbért. Kötbér kikötés esetén fontos az írásbeliség.
A kötbérigény érvényesítése:
Az érvényesítés szempontjából fontos, hogy a jogosult abban az esetben is érvényesítheti a kötbérigényét, hogy a kötelezett szerződésszegéséből kára keletkezett volna.
A késedelmi kamat szabályai:
Késedelmi kötbérről beszélünk, ha a szerződő fél a szerződésben vállalt kötelezettségét annak esedékességekor (pl. határidő lejáratkor) nem teljesíti. Például, az építési vállalkozó kötbér fizetését vállalja arra az esetre, ha a felépíteni vállalt lakóház határidőben nem kerül használatbavételre alkalmas állapotban átadásra a megrendelő részére. A késedelmi kötbér nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól.
Kötbér és egyéb szerződésszegési igények:
Kötbérfizetési kötelezettség bármely szerződésszegés esetére vállalható. A meghatározott szerződésszegéshez kapcsolódó kötbér megnevezése azért indokolt, mert eltérő joghatás fűződik hozzájuk. A teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbért meghiúsulási kötbérnek nevezi a jogirodalom, kizárja a teljesítés követelését. A késedelmi vagy hibás teljesítési kötbér megfizetése pedig a természetbeni teljesítési kötelezettség alól nem mentesít. A meghiúsulási kötbér magában foglalja más szerződésszegés esetére kikötött kötbért. Kizárt a szerződésszerű teljesítést biztosító szavatossági jogok mellett hibás teljesítés miatti kötbér érvényesítése. Az érvényesített kártérítés összegébe a kötbért természetszerűleg be kell számítani. A jogosult választhat a szerződésszegés jogkövetkezményei között, a kötelezettet ilyen jog nem illeti meg, azaz nem kérheti, hogy a jogosult előbb kötbérigényét érvényesítse.
Kötbér mérséklése:
A túlzott mértékű kötbér meghatározása esetén a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti. Az esedékessé vált kötbér után a kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni.
A meghatározott szerződésszegéshez kapcsolódó kötbér megnevezése azért indokolt, mert eltérő joghatás fűződik hozzájuk. A teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbért meghiúsulási kötbérnek nevezi a jogirodalom, kizárja a teljesítés követelését. A késedelmi, vagy hibás teljesítési kötbér megfizetése pedig a természetbeni teljesítési kötelezettség alól nem mentesít. A kötbért meghaladó kárigény érvényesítése a kártérítés rendelkezései szerint történik. Csak az esetben mérsékelhető a bíróság részéről a túlzott mértékű kötbér, amennyiben a kötelezett ilyen kérelmet előterjeszt. A kötbér mérséklése jogintézménye jól mutatja, hogy a szerződéses kapcsolatokban is az arányosság elve a rendezőelv.
