Végkielégítés
A végkielégítés nem más, mint a munkaviszony megszűnésekor járó anyagi kompenzáció a munkavállaló számára. Mértékének meghatározásakor a munkaviszonyban töltött évek száma a meghatározó. Nem minden esetben jár végkielégítés a munkaviszony megszűnésének esetén, hanem csak az alábbi esetekben:
- a munkáltató felmondása
- a munkáltató jogutód nélküli megszűnése
- jogállásváltozása
- személyében bekövetkezett változás miatt közölt munkavállalói felmondás,
- a munkavállaló indokolásához kötött azonnali hatályú felmondás (a munkáltató a kötelezettségét súlyosan megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, ami a munkaviszony fenntartását a munkavállaló részéről lehetetlenné teszi)
- a munkáltató általi jogellenes munkaviszony megszüntetés egyes eseteiben
Mértéke
A végkielégítés mértéke a munkaviszonyban töltött évektől függően eltérően alakul. Alapvető feltétele, hogy a munkaviszony legalább 3 évig fennálljon. A köznyelvben gyakorta elforduló hiba, hogy ha a munkavállaló mondd fel, akkor is jogosult végkielégítésre. Ilyen körülmények között a munkáltatót a törvény nem kötelezi végkielégítést megfizetésére, illetve abban az esetben, ha közös megegyezéssel szüntetik meg a munkaviszonyt, akkor sem köteles végkielégítést fizetni, hanem a munkáltató belátására van bízva. Amennyiben konszenzus van a felek között a végkielégítés fizetésével kapcsolatban, akkor a munkavállaló jogosult lesz a munkaviszonyban töltött évei alapján anyagi kompenzációra.